Bíróságra Szlovéniában

Az igazságügyről röviden

A nemzetközi védelemmel kapcsolatos információkért kattintson ide

Általános információk az igazságszolgáltatásról

Szervezeti felépítés

A bíróság olyan állami hatóság, amely dönthet a felek jogairól és kötelezettségeiről. Ezt a feladatot a felek vagy valamilyen állami hatóság bízhatja rá (pl. kártérítési kereset, az ügyészség vádemelése stb.).

Járásbíróságok

A járásbíróságok elsőfokú bíróságok, amelyek büntetőügyekben alacsonyabb büntetés kiszabása esetén, kisebb értékű vagyonjogi ügyekben, valamint a jogvita értékétől függetlenül bizonyos eljárásokban (birtokviták, szolgalmi jogok) járnak el. A járásbíróságok vezetik a telekkönyveket is, és döntenek végrehajtási eljárásokban.

A járásbíróságokon az egyesbíró elnököl és ítélkezik az eljárásban. Szlovéniában 44 járásbíróság működik.

Körzeti bíróságok

A körzeti bíróságok elsőfokú bíróságok, de általában a nagyobb értékű jogviták vagy a három évnél hosszabb szabadságvesztéssel büntetendő bűncselekmények esetében rendelkeznek hatáskörrel. A körzeti bíróságok vezetik a bírósági nyilvántartást, döntenek fizetésképtelenségi eljárásokban, gazdasági ügyekkel kapcsolatos vitákban, családi ügyekben, szellemi tulajdonjogokat illetően, stb.

A körzeti bíróságon az eljárást vagy az egyesbíró, vagy a tanács tárgyalja és hoz döntést, ez utóbbi leggyakrabban egy bíróból és két esküdtből áll.

Szlovéniában 11 körzeti bíróság működik.

Fellebbviteli bíróságok

Az elsőfokú bíróságok határozatai ellen benyújtott fellebbezéseket a fellebbviteli bíróságok bírálják el.

Szlovéniában négy általános hatáskörű fellebbviteli bíróság működik: Celjében, Koperben, Ljubljanában és Mariborban. A ljubljanai Munkaügyi és Szociális Fellebbviteli Bíróság szintén a fellebbviteli bíróságok közé tartozik.

Legfelsőbb Bíróság

A Legfelsőbb Bíróság a bírósági hierarchia csúcsán helyezkedik el az országban. Rendkívüli jogorvoslatról dönt polgári, büntetőügyi, gazdasági, közigazgatási, valamint munkaügyi és szociális ügyekben. Az ügyek túlnyomó többségében, amelyekben hatáskörrel rendelkezik, harmadfokú bíróságként jár el.

Szakosított bíróságok

A szakosított bíróságok munkajogi területen, a szociális és a közigazgatási jog területén járnak el. A munkaügyi bíróság egyéni és kollektív munkaügyi jogvitákban dönt. A szociális bíróság szociális jogvitákban ítélkezik, és ellenőrzi az illetékes hatóságok határozatainak és intézkedéseinek helyességét a szociális biztonság területén fennálló jogokkal, kötelezettségekkel és törvényes juttatásokkal kapcsolatban. A közigazgatási bíróság bírósági felügyeleti védelmet nyújt a kibocsátott közigazgatási aktusokkal kapcsolatban, és fellebbviteli bírósági jogállással rendelkezik.

Bírósági eljárások

A továbbiakban bemutatunk a leggyakoribb bírósági eljárások közül néhányat.

A peres eljárásban a bíróság dönt a felek közötti jogvitákban. A vitás kérdések vonatkozhatnak különböző területekre: kártérítés megfizetésére, szerződéses kötelezettségek teljesítésére, dolog átadására, kilakoltatásra, ingatlan tulajdonjogára stb.

A hagyatéki eljárásban a bíróság megállapítja, hogy kik az elhunyt örökösei, milyen vagyontárgyak alkotják a hagyatékát, és a hagyaték mely részei kapják az örökösök és más személyek.

A végrehajtási eljárás során a bíróság segíti a hitelezőt abban, hogy követeléseit behajtsa az adóstól.

Az ingatlan-nyilvántartási eljárásban a bíróság dönt az ingatlanokhoz fűződő jogok földhivatali ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzéséről.

Házasság felbontása esetén a bíróság dönt a vagyonmegosztásról, a gyermekek elhelyezésről és neveléséről, a tartásról és a gyermekekkel való kapcsolattartásról.

A büntetőeljárás célja, hogy az elkövetőt megfelelő büntetéssel sújtsák a bűncselekményért, ha azt elkövette, és bizonyítottan büntetőjogi felelősséggel tartozik érte.

A szabálysértési eljárásban a bíróság dönt a szabálysértés miatti felelősségről és a szankciókról, a más szabálysértési hatóság által a szabálysértésről hozott határozattal szembeni bírósági felügyeleti kérelemről, valamint a vezetői engedély visszavonásáról.

A bíróság fizetésképtelenségi eljárásokat (pl. jogi személy csődeljárása, magáncsőd, vagyon-felszámolás) folytat le azzal a céllal, hogy legalább részben rendezze azokat az adósságokat, amelyeket az adósok egyébként nem tudnának megfizetni, vagy átszervezze az adóst, abból a célból, hogy az folytatni tudja a tevékenységét.

A munkaügyi bíróság dönt a munkavállalók és a munkáltatók között a munkaviszonyból, a munkaerő-felvételből, a fiatal személyek munkavégzéséből, a személyzeti ösztöndíjakból, a gyakornoki és egyéb jogviszonyokból eredő jogvitákban.

A szociális peres eljárások bírósági felügyeleti védelmet nyújtanak az állami szervek és hatóságok által hozott, a természetes személyek, jogi személyek és – bizonyos feltételek mellett – más személyek jogait, kötelezettségeit és jogi előnyeit érintő, a szociális biztonság területén hozott határozatokkal és intézkedésekkel szemben.

A közigazgatási jogvita olyan bírósági eljárás, amelyet egy közigazgatási eljárásban hozott határozattal elégedetlen fél indít Szlovénia, egy önkormányzat vagy egy hatóság ellen.

A közvetítő üléseket (mediációkat) szintén a bíróságon tartják. A közvetítés önkéntes, gyors, bizalmas és hatékony módja a jogviták rendezésének. A közvetítés során a felek egy közvetítő (semleges személy) segítségével megpróbálnak békés megoldást találni a vitára.

Fontos információk

Hogyan lehet bírósági eljárást indítani?

Ha jogi problémája van, és segítségre van szüksége, fordulhat ügyvédhez (az ügyvédek listáját és a jogi képviseletre vonatkozó információkat a Szlovén Ügyvédi Kamara honlapján találja, a közjegyzőhöz (a közjegyzők listáját és információkat a oldalon talál) vagy más, jogi ismeretekkel rendelkező személyhez, aki segíthet Önnek az eljárás során.

Bizonyos esetekben indulhat eljárás Ön ellen egy másik fél indítványozására, más hatóság indítványozására vagy hivatalból is.

Mit tehet, ha a bíróságtól valamilyen bírósági iratot kap?

Ha Ön nem ért szlovénul, a tárgyalásra, illetve meghallgatásra szóló idézés kézhezvételét követően azonnal értesítenie kell a bíróságot. A bíróság ugyanis tolmácsot biztosít, hogy Ön a bíróságon a saját nyelvét használhassa.

Olvassa el figyelmesen az idézést vagy más bírósági iratot, hogy megtudja, mit várnak el Öntől. A bíróság az idézéseket, a határozatokat és egyéb bírósági iratokat szlovén nyelven küldi meg.

Ha nem beszél szlovénul, célszerű olyan személyhez fordulni, aki azonnal elmagyarázza Önnek a bírósági iratokat.

A bírósági idézésnek tegyen eleget, ha erre felszólítják, illetve még akkor is, ha úgy gondolja, hogy ez nem ésszerű, ellenkező esetben ugyanis ennek következményei lehetnek – pl. jogvesztés, pénzbírság, elővezetés a tárgyalásra.

Ha nem érti a bírósági irat tartalmát, nem tudja, mit tegyen, és úgy gondolja, hogy szakmai segítségre van szüksége, további útmutatásért fordulhat a Szlovén Ügyvédi Kamarához.

Hogyan kaphatok tájékoztatást az eljárásról?

Magáról az eljárásról és az eljárás során Önt megillető jogokról is a bíróságon tájékozódhat. A fogadóórára és az elérhetőségekre vonatkozó információk fel vannak tüntetve a bírósági iratokon, de azokat a bíróságok weboldalain is megtalálja.

A bíróság általában nem ad tájékoztatást telefonon keresztül az ügyek állásáról vagy az eljárásokról. A bíróság telefonon vagy elektronikus úton az eljárásban részt vevő feleknek az eljárás sikeres lefolytatásához szükséges információkról adhat tájékoztatást (pl. a tárgyalás kitűzéséről). Az információ lekéréséhez meg kell adnia az ügyszámot.

Néhány információ személyesen is beszerezhető. Például a bíróság nyitvatartási idejében az iktató irodában is érdeklődhet, hogy megtudja, melyik bíró tárgyalja az ügyet, hogy kitűzték-e a tárgyalást, mikorra, és hogy ki a többi fél az eljárásban, hogy a határozat jogerős-e vagy sem. Az iktató irodában betekinthet az ügye ügyiratába is, és másolatokat rendelhet az ügyiratban lévő iratokról (a másolatok készítéséért bírósági illetéket kell fizetni).

Mire van szükség, amikor felkeresi a bíróságot?

Amikor felkeresi a bíróságot, szüksége lesz az ügyszámra és személyazonosító okmányára. Bizonyos esetekben célszerű előre felhívni a bíróságot, hogy időpontot kérjen, mivel az ügyiratok nem mindig állnak a felek rendelkezésére (az ügyirat lehet, hogy a bírónál van, egy másik bíróságon stb.).

Mit tartalmaz a bírósági irat?

A bíróságok különböző típusú dokumentumokat küldenek, de a könnyebb megértés érdekében a következőkben ismertetjük, hogy mit tartalmaz egy-egy irat.

 

Példa az idézésre és az ítéletre

 

Példa az ítéletben szereplő jogorvoslatra

Mikor kell megjelenni a bíróságon?

A bíróságon akkor kell megjelennie, ha a bíróság beidézte Önt a tárgyalásra.

A bíróságon egyéb információkat is kaphat, illetve az alábbi ügyeit intézheti:

• betekinthet a bírósági aktába (ha Ön az eljárásban félként vesz részt)
• személyesen benyújthatja a beadványát és egyebeket,
• dokumentumokat szerezhet be (büntetlen előéletről szóló igazolás),
• befizetheti a bírósági illetéket (készpénzzel, bankkártyával)

A fogadóórákkal és az elérhetőségekkel kapcsolatos információkat megtalálja a bíróságok weboldalain.

Mi történik, amikor felkeresi a bíróságot?

Amikor megérkezik a bíróságra, a biztonsági őr a beléptetéskor először megkérdezi a nevét és azt, hogy milyen ügyben érkezett a bíróságra, ezután ideiglenesen a tárolóba helyezi a telefonját, biztonságtechnikai vizsgálatot végez, és a megfelelő helyiségbe (tárgyalóterem, iktató iroda, pénztár, stb.) irányítja Önt.

Ha tárgyalásra idézték, várjon a tárgyalóterem előtt, és várja meg, míg szólítják, amikor az Ön ügye kerül sorra. Ne kopogtasson, és ne nyissa ki az ajtót, mert ez megzavarhatja egy másik ügy tárgyalását.

A tárgyaláson a bíró először ellenőrzi, hogy ki jelent meg, és hogy a tárgyalás megtartásának feltételei teljesülnek-e. A bíró elmondja, hogy melyik ügyről van szó, és elmagyarázza, hogyan fog lezajlani a tárgyalás. Ha Önt tanúként idézik be, a bírósági jegyzőkönyvvezető fogja Önt behívni a tárgyalóterembe, amikor Önre kerül a sor. Javasoljuk, hogy a tárgyalás időtartama alatt ne hagyja el a bíróságot.

A bíróság az eljárásról jegyzőkönyvet vesz fel, és a tárgyalásról hangfelvétel is készülhet. A tárgyalás végén az eljárásban részt vevő felek mindegyike megkapja a jegyzőkönyv egy-egy példányát. A jegyzőkönyv szlovén nyelven készül.

Ha Önt tanúként idézték be, a bíró a tárgyalás végeztével megkérdezi Öntől, hogy felmerültek-e költségei a bíróságon való megjelenéssel kapcsolatban, és ezzel kapcsolatban megadja Önnek az összes szükséges információt.

Az eljárás költségei

Minden jogi eljárás során költségek merülnek fel.

Minden fél előre fizeti saját eljárási költségeket (pl. ügyvédi díjak, szakértői díjak).

A költségek az eljárás kezdetén, az eljárás során és az eljárás végén merülnek fel.

Az eljárás kezdetén:

• A bírósági illetéket általában az a személy fizeti, aki az eljárást kezdeményezi (indítja).
• A legtöbb eljárásban a bírósági illetéket a bírósági tárgyalás megkezdése előtt kell megfizetni.
• A bírósági illeték összegét a Bírósági illetékekről szóló törvény határozza meg, és általában a vitatott dolog értékétől (a követelés összegétől) függ.

A bírósági illetéket befizetheti:

• készpénzzel vagy bankkártyával a bíróság átvételi irodájában vagy pénztárában,
• a bíróság tranzakciós számlájára (pl. bankban, postai úton, online).

Az eljárás során:

• a szakértő előlegének költségei, ezt a bíróság általában a szakértői véleményt igénylő félre rója ki,
• a tanúk költségei (a bíróságra való utazásuk költségei); és
• a meghatalmazott költsége (ha van meghatalmazottja).

Az eljárás végén:

• A bíróság az ítéletben dönt arról, hogy ki viseli az eljárás költségeit. Főszabály szerint a pervesztes félnek kell viselnie a saját költségeit, és meg kell térítenie a másik fél költségeit.

Ingyenes jogsegély

Ha anyagi helyzete nem teszi lehetővé, hogy kifizesse a bírósági és ügyvédi költségeket, jogosult lehet ingyenes jogsegélyre. Ez azt jelenti, hogy az állam átmenetileg a költségvetésből fedezi bírósági eljárása összes költségét vagy annak egy részét.

Milyen külföldi személy jogosult ingyenes jogsegélyre?

Ingyenes jogsegélyre (IJ) jogosultak azok a külföldiek, akik a jogsegély iránti kérelem benyújtásának időpontjában állandó vagy ideiglenes szlovéniai tartózkodási engedély alapján a Szlovén Köztársaságban (SzK) tartózkodnak, a Szlovéniában jogszerűen tartózkodó hontalan személyek, valamint az Európai Unió (EU) más tagállamában jogszerűen tartózkodó személyek. Más külföldi személy a viszonosság feltétele mellett vagy a nemzetközi szerződésekben meghatározott esetekben jogosult ingyenes jogsegélyre.

Mikor vagyok jogosult ingyenes jogsegélyre Szlovéniában?

Az ingyenes jogsegély feltételei

Ön akkor jogosult ingyenes jogsegélyre, ha havi jövedelme, illetve az egy családtagra eső havi átlagjövedelem nem haladja meg a társadalombiztosítási ellátásokról szóló törvényben meghatározott minimumjövedelem két alapösszegét. Ebben az esetben Ön jogosult lehet a jogsegély költségeinek egészére vagy egy részére, valamint a perköltségek alóli mentességre.

Ingyenes jogsegély iránti kérelmet csak írásban lehet benyújtani. Az ingyenes jogsegély iránti kérelem benyújtásához használja az alábbi űrlapokat:

Ingyenes jogsegély iránti kérelem

Családtagokra vonatkozó információk

Nyomtassa ki a nyomtatványt, valamint szerezze be és írja be az űrlapba a kért információkat. Csatolja a megfelelő mellékleteket (az ügyhöz kapcsolódó dokumentumokat, amelyekre IJ-t igényel). Az összes dokumentumot küldje el a bíróság címére, vagy adja le a körzeti, munkaügyi (és szociális) vagy közigazgatási bíróság átvételi hivatalában hétköznaponként 8.00 és 16.00 óra között.

Ha gondja lenne a nyomtatvány kitöltésével, az Ingyenes Jogsegélyszolgálat segít Önnek a teljes kérelem helyes kitöltésében. Az ingyenes jogsegély megítéléséről az Ön anyagi helyzetét és ügyének vagy az eljárásnak a tartalmát figyelembe véve döntenek.

Az ingyenes jogsegély leggyakrabban az ügyvédi jogi tanácsadásra, az ügyvédi képviseletre a bíróságon, az eljárási költségek alól való mentességre (pl. szakértői vagy bírósági végrehajtói díjelőleg kifizetése) vagy a peren kívüli egyezség során felmerült költségekre vonatkozik.

Az eljárás nyelve (írásbeli, szóbeli)

Nyelv

A Szlovén Köztársaságban a bíróságok hivatalos nyelve a szlovén nyelv. Azon a területen, ahol a két nemzeti közösség él, a bíróságok használhatják az olasz és a magyar nyelvet is.

Írásbeli kérelmek, megkeresések, idézések és bírósági határozatok

A bíróság az írásbeli kérelmeket, megkereséseket, idézéseket és bírósági határozatokat nem fordíttatja le, ezért ezek fordításáról, ha erre szüksége van, saját magának kell gondoskodni. Ha a kérelmet idegen nyelven nyújtja be, a bíróság felhívja, hogy ezt szlovén nyelven nyújtsa be – ellenkező esetben a kérelmét nem tárgyalja, hanem elutasítja (az említett két nemzeti közösség kivételével).

A tárgyalásokon használt nyelv

A tárgyalásokon joga van saját nyelvét használni. Ha az eljárás nem az ön nyelvén folyik és nem érti a szlovén nyelvet, a bíróság az idézésen szóbeli fordítást biztosít és azok az iratok szóbeli fordítását is, amelyek az idézés bizonyítási szakaszában vannak felhasználva.

Ezt a bíróságnak minél előbb közölni kell. Ha a bíróság még csak az idézésen állapítja meg, hogy ön nem érti a hivatalos nyelvet, azonnal nem biztosíthat tolmácsolást és az eljárás szükségtelenül elhúzódhat.

Az idézéseken és egyéb eljárási cselekedeteken való tolmácsolás és fordítás költségeit saját maga viseli, a büntetőeljárások kivételével, amikor ezek megfizetését a bíróság biztosítja.

Általában tolmácsok fordítanak. A bírósági tolmácsok listáját az Igazságügyi Minisztérium vezeti - tolmácsok listája.

Képviselet

A bíróság csak az eljárás menetéről adhat Önnek tájékoztatást, de jogi tanácsot nem adhat (pl. mit kell tennie ahhoz, hogy sikerrel járjon a követelésével kapcsolatban). Ha önmaga nehezen állítaná össze a beadványát, vagy ha jogi tanácsadásra, segítségre vagy képviseletre van szüksége egy adott eljárásban, akkor célszerű, ha jogi ismeretekkel rendelkező személy segít Önnek.

Meghatalmazhat ügyvédet, hogy képviselje Önt, vagy bizonyos esetekben más személyt is. A meghatalmazottat az eljárás megkezdése előtt vagy az eljárás során is kiválaszthatja.

A rendkívüli jogorvoslati eljárásban Önnek hivatásos ügyvédi képviselővel kell rendelkeznie.

Mondjon el mindent az ügyvédjének az ügyéről, kérdezze ki az eljárás várható menetéről, a joggyakorlatról, valamint a hasonló esetekről és a becsült költségekről. Az ügyvédek listáját a Szlovén Ügyvédi Kamara.

Polgári rész

Általános információk

A peres eljárások általában polgári eljárások. A polgári eljárásban a bíróság fő szabályként a magánfelek közötti kapcsolatokkal foglalkozik.

A felperes és az alperes az eljárás peres felei. A vitás kérdések különböző területeket érinthetnek: kártérítés megfizetése, szerződéses kötelezettségek teljesítése, dolog átadása, kilakoltatás és az ingatlan kiürítése, az ingatlan tulajdonjoga stb.

A polgári perrendtartás szabályai értelemszerűen alkalmazandók más polgári eljárásokra is: végrehajtás, telekkönyvi ingatlan-nyilvántartás, öröklés, stb., valamint a közigazgatási peres eljárásokra, kivéve, ha arról másképp nem rendelkeznek.

Hatáskörök

A táblázatban szereplő eljárások részletesebb leírása szlovén nyelven a következő címen található

Az eljárásban részt vevő felek

• Felperes = az a személy, aki a keresetlevelet benyújtja (a keresetben a bíróság által eldöntendő követelését ismerteti).
• Alperes = az a személy, akit beperelnek (akire a követelés vonatkozik).

Az eljárás megindítása

Az eljárást az illetékes bírósághoz benyújtott keresetlevéllel indítják meg.

Általános szabályként az eljárás kezdetén bírósági illetéket kell fizetni, amelyet a Bírósági illetékekről szóló törvény határoz meg, és amely általában a vitatott tárgy értékétől (a követelés összegétől) függ. A bíróság a felet felszólítja a bírósági illeték megfizetésére. Ha a bíróság felszólítása ellenére a bírósági illetéket nem fizetik meg határidőn belül, a keresetet visszautasítják, ami azt jelenti, hogy a bíróság érdemben azt nem tárgyalja.

A keresetlevél tartalma

A bírósághoz benyújtott keresetlevelének (beadványának) tartalmaznia kell az alábbi információkat:

• az ügyben eljáró bíróság,
• az eljárásban részt vevő felek és törvényes képviselőik (pl. kiskorú gyermek esetén a szülők adatai is),
• a vita tárgya (arról, hogy mi az),
• a törvény által az adott esetben előírt egyéb elemek.

Ha a keresetlevél hiányos, a bíróság fel fogja kérni Önt a hiánypótlásra.

A keresetlevelet általában saját kezűleg kell aláírnia, és el kell küldenie a bíróságnak, vagy be kell adnia a bíróság átvételi irodájában beiktatásra. A keresetlevélből egy példányt kell készítenie a bíróság számára, és egy-egy példányt az eljárásban részt vevő felek számára.

Nem lehetséges e-mailben benyújtani a keresetet. Bizonyos eljárásokban az eSodstvo portálon lehetséges elektronikus formában benyújtani az iratot (telekkönyvi, végrehajtási, fizetésképtelenségi eljárások).

Eljárás

A bíróság folyamatosan tájékoztatni fogja Önt arról, hogy mi történik a továbbiakban az eljárás során. Minden értesítést, idézést, levelet, jegyzőkönyvet, határozatot és ítéletet írásban kap meg (ajánlott küldeményként vagy közönséges postai úton, kézbesítési címére vagy a bíróságnak bejelentett más címre).

Olvassa el figyelmesen a bíróságtól kapott összes levelet és az ellenérdekű fél Önnek is továbbított beadványait. Tartsa be a megadott utasításokat és határidőket, mivel ezek elmulasztása az eljárás elhúzódásához, bizonyos jogok elvesztéséhez vagy további költségekhez vezethet. Ha nem érti az utasításokat, kérdezze meg a bíróságot (az iktató irodában hivatali időben), vagy forduljon jogi szakértőhöz.

Ha idézést kap a bíróságtól, válaszoljon rá.

Ha az eljárás során megváltozik a lakcíme, haladéktalanul értesítse a bíróságot.

Ha van ügyvédje vagy más képviselője, a bíróság csak neki kézbesíti az idézéseket és egyéb bírósági iratokat.

Őrizze meg a bíróság által Önnek küldött összes dokumentumot a kézhezvételük dátuma szerint, mivel még szükség lehet rájuk. A legjobb, ha magukon az iratokon is megjelöli, hogy mikor kapta meg őket, és külön mappában iktatja őket.

Az eljárás menete

A felperes keresetlevelet nyújt be.

A keresetlevelet szlovén nyelven kell benyújtani – lásd fentebb.

A külföldön tartózkodó, Szlovéniában képviselővel nem rendelkező felperesnek a keresetlevél benyújtásakor képviselőt kell kijelölnie a bírósági iratok Szlovén Köztársaságban történő átvételére. Ennek elmulasztása esetén további költségek merülhetnek fel a fél számára, és ez a kereset visszautasítását is eredményezheti, ami azt jelenti, hogy a bíróság nem fog érdemben dönteni a keresetről.

Amikor a bíróság először kézbesít egy iratot, elrendeli, hogy a külföldön tartózkodó alperes nevezzen ki képviselőt, aki átveszi az iratot a Szlovén Köztársaságban. Ha az alperes ennek nem tesz eleget, a bíróság ideiglenes képviselőt jelöl ki, aki jogosult a bírósági iratok átvételére, ami további költségeket vonhat maga után.

A bíróság megvizsgálja, hogy a keresetlevél eleget tesz-e a tárgyaláshoz szükséges követelményeknek (érthető-e, tartalmaz-e minden információt, az illetéket befizették-e).

Ha az alperes nem válaszol a keresetre a megadott határidőn belül, a bíróság mulasztási ítéletet hoz, amely általában helyt ad a követelésnek.

A bíróság közvetítést (mediációt) javasol a feleknek. Ha a felek nem egyeznek bele a közvetítésbe, vagy ha a közvetítés sikertelen, a peres eljárás folytatódik.

A bíróság tárgyalást ír ki.

Érkezzen időben a tárgyalásra. Tartsa magánál az idézést, amikor a tárgyalás napján megérkezik a bíróságra. A főbejáratnál először át kell esnie a biztonság-technikai vizsgálaton. Ezután menjen a tárgyalóterem elé, és várja meg, hogy a jegyzőkönyvvezető bejelentse ügye tárgyalása kezdetét, és behívja Önt a tárgyalóterembe.

Ha a bíró úgy dönt, hogy a távolléte nem indokolt, elrendelheti, hogy a rendőrség elővezesse Önt, és pénzbírsággal is sújthatja.

Ha a bíróság elfogadja az ön felmentését távolléte miatt, akkor is megtarthatja a tárgyalást, és a következő tárgyalásra idézheti be Önt, de el is halaszthatja a tárgyalást. Erről új idézésben fogják Önt értesíteni.

A bíróság először előkészítő tárgyalást tart, amelyen megbeszéli a felekkel az eljárás további menetét.

Az előkészítő tárgyalást követő első tárgyaláson minden tényt és bizonyítékot ismertetnie kell. A bíróság általában nem veszi figyelembe az Ön által később előadott tényeket és bizonyítékokat.

A későbbi tárgyalásokon a bíróság a bíróság döntése szempontjából releváns bizonyítékokat vesz fel (pl. tanúk, szakértők meghallgatása, dokumentumok elolvasása).

A bíróság írásbeli ítéletet hoz a keresetről, és azt megküldi a feleknek.

Bizonyos esetekben a bíróság végzéssel hoz döntést (pl. birtokháborítás).

A felek az ítéletet általában postai úton kapják meg.

Ha nem értenek egyet a döntéssel, legkésőbb 30 napjuk van arra, hogy fellebbezést nyújtsanak be.

Ha Ön, mint fél, nem elégedett a bíróság döntésével (úgy véli, hogy a bíróság döntése helytelen), fellebbezést nyújthat be.

Minden ítélet részletes jogorvoslatot tartalmaz, hogy hogyan és milyen határidőn belül lehet fellebbezni.

Általános szabályként a fellebbezésekre ugyanazok a szabályok vonatkoznak, mint más beadványokra.

A fellebbezést a főszabály szerint írásban kell megküldeni az ítéletet hozó bíróságnak. A fellebbezésért is bírósági illetéket kell fizetnie (a bíróság a fellebbezés beérkezése után fizetési meghagyást küld Önnek). Az elsőfokú bíróság továbbítja a fellebbezést a fellebbviteli bíróságnak, amely dönt a fellebbezésről.

Ha a fellebbezési határidő lejárt (és nem nyújtottak be fellebbezést), az ítélet jogerőre emelkedik.

A felek a bírósági határozat meghozataláig bírósági egyezséget köthetnek.

AZ ÍTÉLET JOGERŐRE EMELKEDIK

Végrehajthatóság

Ha a fél önként nem tesz eleget a bírósági határozatban foglalt kötelezettségeknek, a végrehajtást a bíróság előtt új eljárás keretében, végrehajtási kérelem benyújtásával kell kérni.

További információk a végrehajtásról

Büntetőjogi rész

Általános információk

A büntetőeljárás általában két szakaszra oszlik, a büntetőeljárást előkészítő tárgyalás előtti szakaszra és a tárgyalási szakaszra.

Hatáskörök

Az eljárásban részt vevő felek

Gyanúsított, terhelt, vádlott (általános kifejezés: vádlott) = a bűncselekménnyel vádolt személy.

A vádlott védője = az a személy, aki a terheltet védi, általában ügyvéd.

Az eljárás nyelve

A szabadságától megfosztott külföldinek joga van ahhoz, hogy beadványát a bírósághoz saját nyelvén nyújtsa be, de más esetekben a külföldi állampolgárok csak akkor nyújthatnak be kérelmet saját nyelvükön, ha fennáll a kölcsönösség feltétele.

Külföldi, mint sértett (károsult) fél

Külföldi, mint sértett (károsult) fél Pravice žrtev in prijava kaznivih dejanj (Az áldozatok jogai és a bűncselekmények bejelentése).

Az eljárás menete

A rendőrségen vagy az ügyészségen büntetőfeljelentést tesznek.

Az ügyész megvizsgálja a feljelentést, és nyomozati kérelmet nyújt be a körzeti bírósághoz.

Az ügyész elutasíthatja a feljelentést. A sértett (károsult) magánvádlóként, az elutasító határozat kézhezvételétől számított 30 napon belül maga is benyújthat nyomozás iránti kérelmet.

A vizsgálóbíró összegyűjti a bizonyítékokat (pl. kihallgatja a gyanúsítottat), lezárja a nyomozást, valamint a büntetőügy aktáját megküldi az ügyésznek.

A bírósági vizsgálat nem nyilvános.

A vizsgálóbíró a meghallgatást a bírói kabinetjében vagy a tárgyalóteremben is megtarthatja. A vizsgálóbíró mellett a védőügyvéd és az ügyész is feltehet kérdéseket.

A nyomozás nem kötelező, és az ügyész dönthet úgy, hogy közvetlenül vádat emel.

Az ügyész megvizsgálja az ügyiratot, és eldönti, hogy megszünteti-e az eljárást, kiegészítő vizsgálatot kér-e, vagy folytatja a büntető eljárást, és vádat emel a bíróságon.

Ha az ügyész eláll a büntető eljárástól, a sértett (károsult) magánvádlóként 30 napon belül maga emelhet vádat.

A bíróság kézbesíti a vádiratot a terheltnek. A terhelt legfeljebb nyolc napon belül kifogást emelhet.

A bíróság dönt a terhelt által felhozott esetleges kifogásokról. A vádirat ezután válik jogerőssé.

A bíróság tárgyalás előtt előzetes tárgyalást ír ki.

Ha a vádlott az előzetes tárgyaláson bűnösnek vallja magát, az ítélethirdetés következik, ahol kiszabják a büntetést.

Ha a vádlott nem vallja magát bűnösnek, akkor főtárgyalás következik. A tárgyalás végén a bíróság ítéletben hoz döntést a vádról.

A főtárgyaláson az ügyész ismerteti a vádiratot, a bíró (a tanács) meghallgatja a védelmet, és egyéb bizonyítékokat vesz fel (pl. meghallgatja a tanúkat, átnézi a fényképeket, felolvassa a szakértői jelentéseket, stb.) Ezek alapján a bíróság döntést hoz arról, hogy a vádlott elkövette-e a vád szerint felrótt bűncselekményt, büntetőjogi felelőssége fennáll-e, és a kiszabandó büntetőjogi szankcióról, valamint egyéb intézkedésekről. A bíró a tárgyaláson hirdet ítéletet.

A bíróság tárgyaláson hoz ítéletet, és legkésőbb 30 napon belül írásbeli, indokolással ellátott határozatot küld a feleknek.

A vádlott, védője vagy az ügyész, illetve a sértett (károsult), magánvádlóként nyolc napon belül fellebbezést nyújthat be.

Ha csak felfüggesztett büntetést vagy pénzbírságot szabtak ki, legkésőbb az ítélet kihirdetését követő nyolc napon belül be kell jelenteni a panasztételt (a tárgyaláson közölje, hogy ebben az ügyben fellebbezést kíván benyújtani, vagy írásban tájékoztassa erről a bíróságot). A bíróság ezután írásbeli ítéletet hoz, amelyet teljes körű indokolással ellátva kézbesít a feleknek.

A bíróság írásbeli, indokolással ellátott ítéletet hoz, és azt kézbesíti a vádlottnak, a védőügyvédnek, az ügyésznek és a sértett (károsult) félnek, ha az magánvádló. A fellebbezést a kézbesítéstől számított 30 napon belül kell benyújtani, ellenkező esetben az ítélet jogerőre emelkedik.

Minden ítélet részletes jogorvoslatot tartalmaz – információkat, hogy hogyan és milyen határidőn belül lehet fellebbezni.

Általános szabályként a fellebbezésekre ugyanazok a szabályok vonatkoznak, mint más beadványokra.

A fellebbezést főszabály szerint írásban kell megküldeni annak a bíróságnak, amely az ítéletet meghozta. A fellebbezésért is bírósági illetéket kell fizetni. A fizetési meghagyást a bíróság küldi meg Önnek.

Az elsőfokú bíróság továbbítja a fellebbezést a fellebbviteli bírósághoz, amely dönt a fellebbezésről.

A fellebbviteli bíróságon mindig három bíróból álló tanács dönt a fellebbezésről. Miután a fellebbviteli bíróság döntött a fellebbezésről, megküldi az ítéletet a járásbíróságnak vagy a körzeti bíróságnak, amely azt kézbesíti a feleknek. Az adott büntetőügyben hozott ítélet akkor válik jogerőssé, amikor azt a járási vagy körzeti bíróság kézhez kapja.

AZ ÍTÉLET JOGERŐRE EMELKEDIK

Az ítélet végrehajtása (szabadságvesztés és pénzbírság)

A szabadságvesztés végrehajtása

A bíróság utólag küld Önnek felhívást a szabadságvesztés büntetés letöltésére.

A szabadságvesztés más (alternatív) módon is végrehajtható a törvényben meghatározott esetekben:

• az elítélt személy a büntetése alatt bizonyos napokat otthon tölt (úgynevezett hétvégi fogva tartás),
• házi őrizet,
• közérdekű munka

A vádlott már az eljárás során javaslatot tehet a szabadságvesztés letöltésének alternatív módjára, amiről a bíróság ítéletében dönt. A vádlott az ítélet jogerőre emelkedésétől számított 15 napon belül is indítványozhatja ezt, ilyenkor a bíróság külön végzéssel hoz döntést.

Pénzbírság végrehajtása

A pénzbírság lehet főbüntetés vagy mellékbüntetés. A bírságot a bíróság hajthatja végre. Ha a végrehajtás sikertelen, a pénzbírságot szabadságvesztéssel hajtják végre.

Költségek

A bírósági eljárás során a vádlottnak általában nem kell fizetni a költséget. A bíróság csak akkor kötelezi a vádlottat a költségek megfizetésére, ha és amikor az elmarasztaló ítéletet meghozzák. Kivételt képeznek azok a költségek, amelyeket a vádlott önhibájából okozott.

A bíróság dönthet úgy, hogy a büntetőeljárás költségeit a költségvetésből kell fedezni. Ha a bíróság másként határoz, a vádlottnak minden esetben magának kell viselnie védője költségeit. Ebben az esetben a sértett (károsult) is maga fizeti a meghatalmazott képviselője költségeit.

costs of their defence counsel themselves. In such a case, the affected party must also pay the costs of their representative.

Ha a büntetőeljárást megszüntetik, vagy ha a vádlottat felmentő ítéletet hoznak, vagy ha a vádat elutasító ítélet születik, a védő költségeit a költségvetésből kell fedezni.

A sértett (károsult) fél, magánvádlóként az alábbi esetekben kapja vissza a meghatalmazott képviselő költségeit:

• a vádlottat elítélik; vagy
• az eljárást megszüntetik; vagy
• a vádat a vádlott halála miatt vagy a büntetőeljárás elévülése miatt ítéletben elutasítják.

Közigazgatási jogvita

Szlovéniában a közigazgatási eljárásokban az alábbi hatóságok döntenek:

• közigazgatási hatóságok (pl. közigazgatási egységek) és egyéb állami hatóságok (pl. közhivatalok),
• helyi önkormányzati szervek (pl. községi igazgatóságok),
• a hatóságok és egyes esetekben a közszolgáltatók (pl. gazdasági közszolgáltatók, egészségügy).

Ha valamelyik fél elégedetlen a közigazgatási eljárásban hozott határozattal, és kimerítette a jogorvoslati lehetőségeit, keresetet nyújthat be a Szlovén Köztársaság Közigazgatási Bíróságához, amely a közigazgatási jogvitában dönt.

Résztvevők

• Felperes = az a személy, akire a jogerős közigazgatási aktus vonatkozik.
• Alperes = az állam, helyi közösség, ill. más jogi személy, amely a döntéshozatali eljárást lezáró közigazgatási aktust kibocsátotta.

A bíróság szerepe a közigazgatási jogvitában

A Bíróság egyesbíró, vagy kivételes esetekben három bíróból álló tanács formájában hoz döntést, amiről a bíróság elnökének külön végzést kell kibocsátania. A bíróság megállapítja, hogy a perindítvány megalapozott-e.

Az eljárás menete

A közigazgatási bíróságon előterjeszti a keresetlevelét.

A keresetlevelet a közigazgatási eljárást lezáró közigazgatási aktus kézbesítésétől számított 30 napon belül kell benyújtani.

A keresetben Önnek:

• fel kell tüntetnie a keresettel megtámadott közigazgatási aktust (a keresethez csatolni kell az eredeti példányt, annak átiratát vagy másolatát),
• ismertetnie kell a kereset okát,
• fel kell tüntetnie, hogy a közigazgatási aktust hogyan és milyen tekintetben kell megsemmisíteni, illetve hogyan kell annak jogellenességét megállapítani.

Az ügyet egy bíróhoz rendelik elbírálásra.

A bíróság megvizsgálja, hogy a kereset eleget tesz-e a tárgyaláshoz szükséges követelményeknek (érthető-e, tartalmaz-e minden információt, az illetéket befizették-e).

A bíróság megküldi a keresetlevelet az alperesnek, akinek 30 nap áll rendelkezésére a válaszadásra. A bíróságnak a közigazgatási ügyiratot is be kell nyújtani.

A bíróság az ügyet ülésen tárgyalja (a felek jelenléte nélkül) vagy tárgyalást hív össze, amelyre beidézi a feleket, valamint a tanúkat, szakértőket és egyéb személyeket.

Az ítéletet a felek postai úton kapják meg.

Ha a bíróság helyt ad a keresetnek, általában megsemmisíti a megtámadott közigazgatási aktust, és az ügyet újbóli eljárásra visszaküldi a közigazgatási hatósághoz. Ez azt jelenti, hogy a hatóságnak újra kell döntenie a kérelemről. Az eljárásban részt vevő félnek nem kell új kérelmet benyújtania, hanem csak az új határozatra vagy más eljárási cselekményre (idézés, felhívás) kell várnia.

Az ítélet ellen főszabály szerint nem lehet fellebbezni, és az azonnal jogerőre emelkedik.

AZ ÍTÉLET JOGERŐRE EMELKEDIK

Költségek

A közigazgatási peres eljárások bírósági illetéke (6111-es díjszabás) 148 euró.

Egyes közigazgatási eljárások kivételt képeznek, és mentesek az illetékfizetés alól. Ezek esetében a bíróság nem küld a félnek fizetési meghagyást az illeték megfizetésére.

Ha a felperes az eljárásban nyer, az alperes megtéríti az eljárás költségeit, amúgy azonban maga viseli saját költségeit.

Nemzetközi védelem

A Szlovén Köztársaságba való beutazás feltételeiről bővebb információt itt talál A külföldiek belépésének és tartózkodásának feltételei

Harmadik országok állampolgárai kétféleképpen kaphatnak nemzetközi védelmet Szlovéniában: menekült jogállással vagy kiegészítő védelmi jogállással.

Nemzetközi védelem iránti kérelem

• Nemzetközi védelemért az a külföldi vagy hontalan személy folyamodhat, aki úgy véli, hogy származási országában politikai véleménye, vallási, faji, nemzeti vagy etnikai származása miatt rendszeres üldöztetésnek van kitéve.
• Nemzetközi védelemért az a személy is folyamodhat, aki úgy véli, hogy élete vagy szabadsága veszélyben forogna, vagy ha valószínűsíthetően kínzásnak, embertelen bánásmódnak vagy büntetésnek lenne kitéve, ha visszaküldenék a származási országába.
• A kérelmező nemzetközi védelem iránti kérelmét a rendes vagy gyorsított eljárás, illetve az úgynevezett dublini eljárás keretében lehet elbírálni. A nemzetközi védelem iránti kérelem beérkezésekor az illetékes hatóság az Eurodac európai központi rendszerbe továbbított ujjlenyomatok és a dokumentáció alapján megállapíthatja, hogy a kérelmező folyamodott-e már nemzetközi védelemért az Európai Unió bármely más tagállamában, illetve, hogy a Szlovén Köztársaságba azon keresztül lépett-e be. Ebben az esetben az illetékes hatóság dublini átvétel, illetve visszavétel iránti kérelmet küld a feltételezhetően felelős tagállamnak. Pozitív válasz esetén a nemzetközi védelmet kérelmezőt úgynevezett dublini meghallgatásnak vetik alá annak érdekében, hogy tájékoztassák a másik tagállam általi felelősségvállalásról, és megállapítsák a nemzetközi védelmet kérelmezőt a felelős tagállamban fenyegető esetleges kockázatot. Ezt követően az illetékes hatóság végzést hoz az illetékességnek a felelős tagállam általi átvételéről és a nemzetközi védelem iránti kérelem elutasításáról. A határozat jogerőre emelkedését követően kerül sor az úgynevezett dublini átadásra.

Menekültstátusz

• A jogállás megadható annak a személynek, aki hitelt érdemlően és alaposan bizonyítani tudja, hogy származási országában veszélynek van kitéve bizonyos faji vagy etnikai csoporthoz való tartozása, vallása, nemzetisége, bizonyos társadalmi csoporthoz való tartozása vagy politikai véleménye miatt.
• A Szlovén Köztársaságba való belépést követően a külföldinek a lehető leghamarabb ki kell fejeznie nemzetközi védelem iránti kérelem benyújtására irányuló szándékát bármely állami hatóságnál vagy helyi önkormányzati hatóságnál. A kérelemről az illetékes hatóság tisztviselője dönt.
• A menekültstátuszt megadó határozat az értesítés időpontjától kezdve állandó tartózkodási engedélyként is érvényes Szlovéniában.

A kiegészítő védelem jogállása

• Kiegészítő védelemben részesíthető az a személy, aki nem jogosult menekültstátuszra, de megalapozottan és hitelt érdemlően bizonyítani tudja, hogy súlyos sérelem (halálbüntetés vagy kivégzés, kínzás, embertelen vagy megalázó bánásmód) érné, ha visszaküldenék származási országába.
• A kiegészítő védelem megadható a kérelmező életét vagy szabadságát fenyegető súlyos és egyéni fenyegetés miatt is, amelyet a származási országban nemzetközi vagy belső fegyveres konfliktus keretében önkényesen elkövetett erőszak okoz.
• A kiegészítő védelmet megadó határozat ideiglenes tartózkodási engedélyként is érvényes Szlovéniában, amíg a védelem tart.

A kérelem benyújtása

Szlovéniába való belépését követően a külföldi személynek a lehető leghamarabb jeleznie kell nemzetközi védelem iránti kérelem benyújtására irányuló szándékát bármely hatóság felé.

A rendőrség ezután megállapítja a személyazonosságát és az útvonalat, amelyen keresztül Szlovéniába érkezett, majd átadja a személyt az illetékes hatóságoknak a menekültbefogadó központba, ahol a külföldi hivatalosan benyújtja nemzetközi védelemre irányuló kérelmét.

A nemzetközi védelem iránti kérelem benyújtása előtt a külföldit megfelelően tájékoztatni kell az eljárásról és a jogairól az általa értett nyelven.

A nemzetközi védelem iránti kérelmet is fordító vagy tolmács jelenlétében kell benyújtani.

A nemzetközi védelem iránti kérelem benyújtását követően a kérelmezőt a menekültbefogadó központban vagy valamelyik kirendeltségén helyezik el.

A nemzetközi védelem megadására irányuló eljárás során az illetékes hatóság a törvényben meghatározott feltételek mellett korlátozhatja a kérelmező mozgását.

További információ:

• Mednarodna zaščita
• Informacije za tujce
• Urad vlade za oskrbo in integracijo migrantov

Bíróságra Szlovéniában

Magyar nyelvű animációk